A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.
Sokak életében előfordulhat olyan helyzet, hogy egy új állásajánlat miatt egy másik városba kellene költözni. Ilyenkor számos szubjektív szempont is szerepet játszik a döntésben, de vannak tényszerű számok is, amelyek a költözés vagy a maradás mellett szólnak. Egyik legfontosabb ebben az új állással elérhető jövedelem és az ottani megélhetési költségek aránya, ami gyakran azonnal eldönti a kérdést, hogy megéri-e egyáltalán a költözésen elgondolkodni. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország különböző részein milyen jövedelmekhez, milyen megélhetési, elsősorban lakhatási költségek társulnak, és ez alapján hol érdemes elfogadni az esetleges állásajánlatot.
Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben.
Az elmúlt három hónapban globális méretűvé vált koronavírus-járvány erős hatást gyakorol hazánk gazdasági folyamataira és a lakosság mindennapjait is átírja. (A veszélyeztetettekről itt írtunk.) A KSH szerint a hatások az ország egyes részeit eltérően érinthetik. Ennek mértéke nagyban függ attól, hogy az ottani gazdasági-társadalmi szerkezet milyen jellemzőkkel bír, illetve a leginkább érintett területek vagy csoportok mekkora súlyt képviselnek a térségben.
A születéskor várható élettartam egy ideje nem tud igazán növekedni Magyarországon, most viszont azt is megtudhatjuk, hogy melyik megyében élnek a legtovább és a legrövidebb ideig a magyarok.
A fejletlenebb országrészeknek az elmúlt évek kedvező gazdasági környezete mellett sem sikerült sok tekintetben felzárkóznia a fejlettebbekhez, számos mutató alapján óriási szakadék tátong Magyarország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a megyék - 2018. I-IV. negyedév" című kiadványában szereplő adatok ismét erre a sajnálatos jelenségre világítottak rá.
Hatalmasak a különbségek az ország különböző pontjai között, ha a lakásárakat nézzük. Ráadásul egyre nő. Míg 2007-ben a válság előtt még csak öt és félszer kellett többet fizetni Budapesten átlagosan egy ingatlan egy négyzetméteréért, mint az Észak-Alföld községeiben, addig 2016 első 9 hónapja alapján a különbség már több mint 8,6 szoros volt. Nagy eltérések vannak abban is, hogy a vásárlók hol és mennyiért vesznek lakást. Míg az észak-keleti régióban az átlagár 3 millió forint volt, addig a fővárosban 20,3 millió forintért vettek lakást a vásárlók 2016-ban.
Míg a fővárosban gyakorlatilag felforrt az ingatlanpiac, addig a megyék többségében továbbra is a korábbi nyomott áron kínálják az eladók a lakásokat. Az Otthontérkép elemzéséből kiderül, hogy az életkörülményekben tapasztalható különbségek hogyan hűtik, vagy éppen szorítják le teljesen az ingatlanpiaci lázat a vidéki megyékben.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
